KOLOZSVÁR RÉGI TÉRKÉPEI

 

Válogatta, leírta, georeferálta és közzétette: BARTOS-ELEKES ZSOMBOR, 2015.

Összefoglaló tanulmány:

Bartos-Elekes Zsombor (2012): Kolozsvár térképtörténete. MTA-HTMTÖ.

 

Georeferált térképek:

 

Bürger 1831-es várostérképének Jakab 1888-as feldolgozása. Megjelenítés Google Térképen.

 

[Bürger Franciscus] (1831): Szabad kir. Kolozsvár várossának és annak kürül lévő vár falainak raizolatja.

*** (1831): Szabad királyi Kolozsvár városának és körül levő várfalainak rajzolatja. In: Jakab Elek (1888): Kolozsvár története világosító rajzai II. I. tábla. Budapest.

A belvárosról ez az első már-már várostérképi jelkulccsal készült, azaz utcaneveket is megíró munka, és az utolsó, amelyen még szerepelnek a középkori várfalak, bástyák. A térképlapon szerző nem jelenik meg, de a szakirodalom Bürger Ferenc építőmestert jelöli meg szerzőnek. A térképet Jakab Elek 1888-as munkájában feldolgozta, bővítette; e változatot közöljük.

A térkép csak a belvárost ábrázolja. A Malom-árok „Kis-Szamos vize” névvel jelenik meg, a tényleges Kis-Szamos már a kereten kívül helyezkedik el. A térkép megadja a város teljes utcahálózatát, de nem írja meg mindegyiknek a nevét. A legtöbb utcanévnek ez az első térképi megjelenése. A Jakab-féle változat a Belső Magyar utcát hibásan írja meg, helyén a Belső Monostor név ismétlődik. A térkép jelöli a templomokat felekezet szerint, azonban a Kis Mester utcai görög katolikus templom hibásan helyen jelenik meg – ez is Jakab pótlása. A térkép magyarázó szöveggel foglalkozik a várfalakkal, kapukkal és bástyákkal, amelyeket ekkor már bontottak: a még létező falakon túl jelöli a lebontott falakat is, megnevezi a kapukat és a bástyák egy részét. Jakab Elek pótolta az 1831-ben a főtéren felavatott Státuát is.

 

Bodányi 1869-es várostérképe. Megjelenítés Google Térképen.

 

Bodányi Sándor (1869): Szabad királyi Kolosvár város térrajza az új házszámozás szerint. Keresztesy Pál. Kolozsvár.

Kolozsvár első térképe, amely minden házat jelöl, az utcák szerinti házszámozással együtt. 1869-ig a város házait tizedenként számozták, ekkor vezették be az utcák szerinti számozást, azok páratlan és páros oldalaival. A régi- és új házszámozásban való tájékozódásról Bodányi Sándor telekkönyvi térképező főbiztos gondoskodott Szabad Királyi Kolozsvár város Házbirtokosainak Névsora című könyvében és térképével. A térkép ábrázolja az utcaneveket, az új házszámozást, felületi színezéssel a beépített- és a zöldterületeket. A térképen megjelenik az épülő vasút indóháza és várótermi pénztára.

 

Mach 1894-es várostérképe. Megjelenítés Google Térképen.

Mach J. (1894): Kolozsvár sz. kir. város tervrajza. Stein János könyvkereskedése. Bannwarth könyvnyomdája. Bécs.

E térkép nagyjából az utolsó és legrészletesebb azok közül, amely még ábrázolja a középkortól szinte változatlan, természetes névadású funkcionális utcaneveket. Ugyan a Belső Széna utca helyett már Jókai utca szerepel, de az 1898–1899-es szimbolikus névváltozásoktól még mentes a térkép: itt még Fő és Óvár tér, Belső Monostor, Belső Torda, Belső Közép, Belső Magyar, Külső Torda, Híd és Nagy utca stb. szerepel. Az utcanevek változása és az épületek léte / nemléte alapján 1894-esnek feltételezem a térképet: már kész a Süketnéma Intézet, még áll a Nemzeti szálló, Kolozsmonostor még nem része a városnak. Mach térképe már kiforrott várostérképi jelkulccsal rendelkezik: az utcanevek és a kiemelt épületek mellett megjelenik a tömegközlekedés jelölése is. A vizek nevei még Szamos és Kis-Szamos. Másik értéke a munkának az 59 köz- és nyilvános épület megnevezése: egyetemi épületek, középiskolák, templomok, hivatalok, laktanyák, színházak, szállók szerepelnek. A térkép még azért is különleges, mert szerepel rajta a keskeny nyomközű vasút, amely eleinte lóvontatású volt, majd 1893-tól gőzmozdony vontatta, de 1902-ben a magas baleseti arány miatt felszámolták.

 

Az 1896-os kataszteri térkép. Megjelenítés Google Térképen.

*** ([1896 körül]): Kolozsvár szab. kir. város. M=1: 1000.

Kolozsvár részletes kataszteri felmérése valamikor 1890 környékén készülhetett, ezáltal teljesen pontos térkép készült a városról. A teljes belterületet 37 szelvény fedte, ebből a 4 belvárosi szelvényt közöljük. Jelkulcsa egyszerű: domborzatot és növényzetet nem jelöl, vízrajzot igen. A határok és a beépítettség rajza a legteljesebb: épületek alaprajza, városkerületek, telkek és közutak határa jelenik meg a térképen. A névrajza is egysíkú: közterületnevek, középületek nevei, víznevek; kerületek száma (piros római számmal), helyrajzi számok és házszámok (piros), mérési pontok számai.

 

Posner 1902-es várostérképe. Megjelenítés Google Térképen.

*** (1902): Kolozsvár szab. kir. város átnézeti térképe. Posner Károly Lajos és fia térképészeti műintézet nyomása. Budapest. M=1: 5000.

A város egyik első pontos várostérképe, amely már a kataszteri felmérések alapján készült. A Mátyás-szobor már a térképen van, a keskeny nyomközű vasút még a térképen van, tehát 1902-es kell legyen a térkép. A térkép eltérő felületi színezéssel jelöli a kerületeket. A térkép 112 kiemelt épületet nevez meg. Az előzőekhez képest jelkulcsi újdonságként kiemelhető, hogy keresőhálót tartalmaz a térkép (amely megegyezik a kataszteri térképek szelvényhatáraival).

 

Csányi 1917-es kataszteri várostérképe. Megjelenítés Google Térképen.

Csányi Gusztáv (1917): Kolozsvár szab. kir. város belterületének térképe. Klösz György és Fia Térképészeti Műintézet. Kolozsvár. M=1: 5000.

A dualizmus utolsó, legrészletesebb várostérképe. A kataszteri térkép várostérképi változatát Csányi Gusztáv birtokrendező mérnök 1917-ben készítette el. A méretaránya és az alapanyaga miatt a kataszteri várostérkép a korábbi várostérképekhez képest sokkal részletesebb rajzzal rendelkezik, viszont jelkulcsa azoknál egyszerűbb, hiszen kataszteri térkép alapján készült. Egyszínű térkép, amely kiemelten jelöli az épületek alaprajzát, illetve helyrajzi számukat, a kataszteri térkép szelvénybeosztását.

 

Borteş 1931-es várostérképe. Megjelenítés Google Térképen.

Borteş, Petru (1931): Harta generală a oraşului municipal Cluj. Litografia Schildkraut. Kolozsvár. 3. kiadás. M=1: 10 000.

A két világháború közötti időszak legrészletesebb várostérképe. Ez időszakban Petru Borteş készíti el több kiadásban a város térképét. Először 1920-ban jelenik meg a térkép, majd útikalauz mellékleteként, az 1931-es évjáratú III. kiadás már kerületszínezéses térkép. A térkép keresőhálója megegyezik a kataszteri térképek szelvényezésével. A kiemelt épületeket a szerző a térképen nevezi meg megírással. Az utcanevek a térképen csak román nyelvűek, a térképkereten kívül az utcanévmutató megadja az utolsó hivatalos magyar utcaneveket is. A térképen megtaláljuk a városnegyedek régi román neveit (pl. Platoul Pietros).

 

Az 1941-es kataszteri térkép. Megjelenítés Google Térképen: mapire.eu, hagyatek.cholnoky.ro

 

Magyar királyi Állami Földmérés (szerk.) (1941): Kolozsvár kolozsvármegyei thj. sz. kir. város belsőségi térképének másolata az 1940. évi mérnöki nyilvántartás szerint. M. kir. Állami nyomda, Budapest.

Kolozsvár legrészletesebb térképi forrása: az 1940-es állapotokat 82 térképszelvényen (29 négyzetméteren) mutatja be a térkép, a méretaránya 1:1000. A térkép hátránya a szegényes, kataszteri térképekre jellemző jelkulcsa: az aprólékos telek- és épülethatárokat inkább csak utcanevek és helyrajzi számok magyarázzák. A georeferálása és webes publikálása az MTA-HTMTÖ segítségével történt, a pályamunka alább tölthető le.

Bartos-Elekes Zsombor (2015): Kolozsvár történeti kataszteri térképének georeferálása, webes közzététele. MTA-HTMTÖ.

 

(c) Bartos-Elekes Zsombor, 2015