Cholnoky Jenő fényképező munkássága
Egy földrajztudós számára nagyon fontos a látott jelenségek megörökítése. A fényképezés feltalálása kitűnő technikai lehetőséget biztosított erre már a XIX. század második felétől. Cholnoky Jenő ezirányú tevékenységéről Bertáné Varga Judit írt egy 2002-ben megjelent kötetben (Kubassek 2002). Idézünk az említett műből: “Cholnoky Jenő a fotográfia fejlődése szempontjából egy olyan szerencsés korszakban vette kézbe első kameráját, amikor Maddox találmányának és az új Kodak gépeknek köszönhetően a fényképezés széles körben elterjedt és kedvelt tevékenységgé vált”.
Tanulmányozva az előttünk lévő felvételeket, felvetődött bennünk a kérdés, hogy milyen felszereléssel készülhettek, mert sajnos erről semmilyen adatunk nem volt. Erre is találunk utalást az idézett kötetben: “… amelyben egy Sutter-féle svájci gyártmányú kamera volt a segítője. A 13×18 cm-es üveglemezekkel dolgozó géppel egyszerre 18 felvételt lehetett készíteni.”
Látva a felvételek nagy mennyiségét joggal merült fel a kérdés, hogy vajon hány felvételt készíthetett Cholnoky. Az idézett könyvben erre vonatkozóan a következőket találjuk: “Felvételeinek pontos számáról nincs adatunk. Az ezres nagyságrendre a ránk maradt üveg- és síkfilmnegatívjai és a korabeli szokásoknak megfelelően kartonra ragasztott pozitívjai engednek következtetni.” Ezek alapján az általunk talált több ezres nagyságrendű anyag méltán tekinthető jelentősnek. Egy másik gondolatban kissé pontosabb adatot is találunk: “…Cholnoky már több mint egy éve, közel 400 negatívval a tarsolyában megérkezett kínai útjáról”. Itt jegyezzük meg, hogy a feldolgozott hagyatékban 190 darab Kínában készült negatívot és 189 darab pozitívot találtunk. Mint utólag kiderült körülbelül 246 képet készíthetett.
A bemutatásra kerülő fényképi hagyaték több mint 5000 darab, különböző típusú fényképi anyagból áll. A „fényképi anyag” megfogalmazás nem túl pontos, de mégis talán ez jellemezheti a legjobban a talált anyag változatosságát. Találunk itt üveglemezre készült különböző méretű negatívot és pozitívot, sztereo-felvételeket, panoráma-felvételeket valamint filmre készült negatívokat. A legrégebbiek a szerző 1896–97-es Kínai utazása idejéből valók, a legújabbak pedig az 1918-as év szeptemberéből. Első látásra megfigyelhető a pontos nyilvántartásra való törekvés, ami szerencsére megkönnyítette munkánkat, de ugyanakkor az utólagos beavatkozások, az anyag költöztetése megnehezítette azt.
A fényképi hagyatékot albumokba csoportosítva mutatjuk be. A „Történelmi Magyarország” album a korabeli Magyarország vármegyéi szerint csoportosítva mutatja be a felvételeket, minden vármegyéhez tartozó felvételt külön albumban.
A „Külföld” album a külföldön készült felvételeket mutatja be országos csoportosításban.
Az albumokba feltöltött és onnan megnyitás után letölthető, vízjellel ellátott felvételek hosszabbik oldala 800 pixel. Akinek ennél nagyobb felbontású felvételre van szüksége, kérjük forduljon a Fényképtár gondozójához ezena címen.
TOVÁBB>>> a Fényképtár szerkezetéhez
<<<VISSZA a Fényképtár kezdő oldalához
